A cserkészetről általában

Lord Robert Baden Powell of Gilwell

Lord ROBERT BADEN POWEL of Gilwel (1857-1941) a cserkészet megalapítója angol katonatiszt volt, aki fényes katonai pályafutását megszakítva megalapította a kallódó fiúgyermekek számára az, azóta világszerte elterjedt, 26 millió fős fiú- és leány-cserkészmozgalmat, melynek célja világszerte valláserkölcsi alapon (ki-ki a saját vallása szerint) a faji, nemzeti és társadalmi különbségeket áthidaló és a szeretet jegyében az emberiséget átfogó, egymást támogató jellemes embertípus nevelése.
Felesége Lady Olave (1889-1977.) hűséges munkatársként vett részt a leánycserkészet megalapításában és annak az egész világra kiterjedő megszervezésében.

Mi a cserkészet?

A cserkészet – az angol „scouting” kifejezés magyar fordítása. Eredetileg felfedezőknek, vadászoknak, tengerészeknek, repülőknek és a természet ölén élő emberek munkáját és jellemző tulajdonságát jelöli.
Lord Baden-Powel of Gilwell alakította ezt az életformát ifjúsági nevelő mozgalommá, melynek legfőbb célja, hogy minden egyes nemzet, és ezáltal az egész világ számára testileg edzett, erkölcsileg és lelkileg erős ifjúságot neveljen.
Baden Powell – akit cserkészei szeretettel becézve Bi-Pi-nek szólítottak – először 1907. nyarán rendezett cserkészszerű táborozást Brownsea szigeten, a brit partok közelében. Ekkor még nem is sejtette, hogy kezdeményezése egy évtized leforgása alatt világméretű önkéntes mozgalommá növi ki magát.
Hazánkba 1909-ben jutottak el Bi-Pi nevelésről alkotott nézetei, melynek nyomán 1912-ben közel négyezer fiatalt összefogva megalakult a Magyar Cserkészszövetség.
Sík Sándor (piarista pap, költő és tanár), gróf Teleki Pál (világhírű földrajztudós, vallás- és közoktatási miniszter, az első magyar főcserkész) és Karácsony Sándor (református pedagógus és professzor) útmutatásait követve egyre erősödött a hazai cserkészet, és 1933-ban már Magyarországon, Gödöllőn rendezték meg a cserkészek nagy világtalálkozóját, a IV. jamboreet. (ejtsd: dzsembori)
A cserkészet ma a világ legnagyobb valláserkölcsi alapon működő, jellemnevelő ifjúsági mozgalma, a világon 6 ország kivételével mindenhol jelen van és mintegy 30 millió fiatal vállalja a cserkészélet kihívásokkal teli szépségét, másokat segítő, szerető szolgálatot és a természetben való önálló, játékos élet minden örömét.

Mit csinálunk mi cserkészek?

Figyelembe véve a tizenéves fiatalok közösség igényét, a romantikára való fogékonyságát, 6-8 fős csoportokra, az őrsökre alapozva szervezzük lendületes, játszva és cselekedve tanító munkánkat.
Szeptembertől júniusig az őrsök heti összejövetelein és a csapatok regionális és országos rendezvényein zajlanak a mindenkor aktív, cselekvő részvételt kívánó programok. A természetjárás, a sportolás, a népdaléneklés, a néptánc, a fúrás-faragás, a társadalmi szolgálat, az elsősegélynyújtás, a sátorverés, a tűzrakás, sütés-főzés stb.
A nyári szünidőben kerül sor a táborozásra. A természetben való nomád, robinzoni élet mellett szaktáborok, több ezres létszámú nagytáborok és külföldi utak, túrák nemzetközi táborok várják az arra rátermett cserkészeket.
Négyévente pedig átlag 20-30 ezer résztvevővel rendezik meg a cserkészek nagy világtalálkozóját, a jamboree-t.

Cserkész szakágak

Azok a fiatalok, akik már néhány évet eltöltöttek a cserkészmozgalomban, különféle szakirányok felé vehetik tovább útjukat.
Magyarságunk, népi értékeink megismerését és megszerettetését, elsajátítását tűzik ki célul a regöscserkészek. Táncházaikban, kézműves foglalkozásaikon és a regöstáborokban neves néprajzkutatóktól, népművészektől és zenészektől, táncosoktól tanulhatják meg a feledésbe merülő hagyományaink helyes értékelését és ápolását.

Hazánk folyóin és tavain túráznak a vizicserkészek, akik a vízparti élet és az evezés örömei mellett játszva tanulják meg a jeladás, a viziközlekedés, csónaképítés, karbantartás, valamint a vízből mentés minden csínját-bínját.

A levegő szerelmeseit várja a repülős és ejtőernyős cserkészet. A sárkányozás, vitorlázás, ejtőernyős ugrás kiváló felkészültséget és bátorságot igényel!

Többnapos tereplovaglásokat tehetnek a lovas cserkészek, de igen sokan inkább a drótszamarat választják, és kerékpárral indulnak útnak.

Másodpercek alatt megnyílik a világ a rádiós cserkészek előtt, akik amatőr készülékeikkel ma már az egész világot behálózzák.

Hol találhatók meg a cserkészek?

Ilyen szakirányú cserkészcsapatok, őrsök nem minden helyen működnek. Cserkészcsapat azonban hazánk számos településén van és valamilyen fenntartó testülethez – legtöbbször egyházközséghez, iskolához, sportegyesülethez, önkormányzathoz - kötődve végzi munkáját.
Társadalmi bázisuk széleskörű. Idősek, fiatalok, fiúk, lányok, legkülönbözőbb vallási felekezetekhez tartozók egyaránt cserkészkednek, városon és községekben egyaránt.
Korosztályonként is változatos a csapatok összetétele.
A 6-10 évesek a kiscserkészek,
a 10-16 évesek cserkészek,
a 16-18 évesek roverek.
A felnőtt cserkészek pedig, akik külön működnek, öregcserkészeknek nevezik magukat.

Mire jó a cserkészet?

A családdal, az iskolával, az egyházzal együttműködve az egyénre, mint teljes személyre tud hatni. Célkitűzésének megfelelően a cserkészet testi-lelki egységet és fejlődést nyújt, energikus, találékony és ügyes embert nevel. Fegyelmet, lovagiasságot és hazaszeretetet olt az ifjúságba, egyszóval jellemessé nevel, ami talán legfontosabb ahhoz, hogy a felnövekvő ember megállja a helyét az életben. Ezen kívül a közösséghez tartozás élménye által kifejleszti a fiatalokban a szolgálatra valóhajlandóságot, és a természet megismerése révén, elmélyíti az ifjúság vallásos nevelését.

Ki lehet cserkész?

Bárki, aki vállalja, hogy életformánk, törvényeink, és elvárásaink megismerését követően önként fogadalmat tesz, és ezzel elhatározza, hogy önnevelés útján kíván emberebb embert, magyarabb magyart faragni magából.

Csak kevesen tudják,

  • hogy a cserkészjelöltek féléves felkészülés után, ha megismerik a cserkészeszményt és vállalják annak minden kötelezettségét, újonc próbát-, majd a parancsnok engedélyével fogadalmat tesznek.
  • hogy az egyenruha viseletére csak a fogadalomtétel után jogosult a cserkész, és igazolványt is kap.
  • hogy a fogadalom szövege így hangzik: Én … … fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, amelyekkel Istennek, hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt, és azt mindenkor megtartom.
  • hogy a tíz cserkésztörvény így szól:
    1. A cserkész egyeneslelkű és mindig igazat mond.
    2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, amelyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik.
    3. A cserkész, ahol tud, segít.
    4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.
    5. A cserkész másokkal szemben gyengéd, magával szemben szigorú.
    6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.
    7. A cserkész feljebbvalóinak jólélekkel és készségesen engedelmeskedik.
    8. A cserkész vidám és meggondolt.
    9. A cserkész takarékos.
    10. A cserkész testben és lélekben tiszta.
  • hogy a fogadalom egy életre szól, mégis évente megújítjuk, hogy ezzel emlékezzünk a vállalt kötelezettségünkre és megerősítsük magunkat.
  • hogy a cserkészek világszerte e jelszóval üdvözlik egymást: Légy résen!
  • hogy a magyar cserkészek köszönése így hangzik: Jó munkát!
  • hogy a magyar cserkészindulót Sík Sándor pap-költőnk írta.
  • hogy a világ minden cserkészének jelvénye, a liliom. A tisztaság jelképe. A magyar cserkészliliomot, a három pici szirmot a szent korona fogja össze.
  • hogy a cserkészek bal kézzel fognak kezet, mert az közelebb van a szívhez, a szeretet jelképéhez.
  • hogy a világban szétszóródott magyarság minden országban megalapította cserkészcsapatait, így a külföldön élőkkel együtt 32 000 magyar cserkész van összesen?
  • hogy a világon minden parancsuralmi rendszer első dolga volt, hogy felszámolja a helyi cserkészmozgalmat? Így hazánkban is 1948-ban, és csak negyven évvel később, 1989-ban éledhetett újjá.
  • hogy több magyar olimpia bajnok, államférfi, Nobel-díjas, színész fiatalkorában cserkész volt?
    (pl.: Szentgyörgyi Albert, Sinkovics Imre, de még Göncz Árpád is)
  • hogy a kiscserkészek nyakkendője csapatonként más színű, (a miénk sárga), a cserkészeké zöld, a rovereké szürke és a felnőtt cserkészeké barna?
  • hogy a kiscserkészeknek csak két törvénye van, és ők nem fogadalmat, hanem csak ígéretet tesznek.
  • hogy a cserkészkalap a dél afrikai búr telepesek kalapjáról nyerte formáját?
  • hogy a cserkészek a rendszeres, heti őrsi foglalkozásokon sajátítják el a cserkésztudást?
  • hogy az őrsöket pár évvel idősebb, rátermett jól kiképzett cserkész vezeti. (Ahol van ilyen.)
  • hogy a cserkészvezetők segédtiszti, tiszti vizsgát tesznek, és önként, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat?
  • hogy a cserkészév „ megkoronázása”, a nyári nagytábor?
  • hogy a Fenntartó Testület minden cserkész után éves tagdíjat fizet?
  • hogy a cserkészet politikamentes és ökumenikus mozgalom, amelyben ma a katolikus „Táborkereszt” és a protestáns „ICHTHYS” közösség hangolja össze a valláserkölcsi nevelést?

A cserkészmozgalom Világszervezete

(World Organization of the Scout Movement)

WOSM

A cserkészmozgalmat 1907-ben alapította Robert Baden-Powell, mely csakhamar elterjedt az egész világon. A Cserkész Világszervezet 1922-ben, Párizsban tartott cserkész konferencián alakult meg, mely azóta is a Vezetőség és a Titkárság irányításával működik. Hivatalos nyelve az angol és a francia.

Mi, magyar cserkészek büszkék lehetünk arra, hogy az elődeink a Világszövetség alapítói voltak. A Magyar Cserkészszövetség /MCSSZ/ vezetői közül ketten: Teleki Pál és Papp Antal, egymást követve tagjai voltak a Szövetség legfőbb Vezetőségének, a Világtanácsnak (World Commitee).

A cserkészet világszerte elfogadott alapelvei:

  • Isten iránti kötelesség – valláserkölcsi alap.
  • Kötelesség mások iránt – mások szolgálata.
  • Kötelesség saját magunkkal szemben – az egyén önkifejlesztése, önnevelés.

E három alapelvre épülnek fel a törvények szerte a világon, melyeknek a megfogalmazása eltér ugyan egymástól, de mégis mindenütt azonos szellemiséget árasztanak.

A cserkészetnek sajátos módszerei vannak:

  • A cserkészfogadalom és törvények, a próbarendszer
  • A cselekedve tanulás
  • Az őrsi rendszer
  • A fokozatos, vonzó, élményekben gazdag programok.

Minden ország a maga történelme, műveltsége, gazdasági viszonyai, éghajlata, öröklött saját kultúrája stb. szerint változtatja, alakítja a programját, de a törvények és alapelvek, a módszerek elvi azonossága lelkiekben összekapcsolja a világ cserkészeit, akik mindig testvérként tisztelik és szeretik egymást.

A Cserkész Világszervezet életét az Alapszabályzat határozza meg, mely független, nem politikai és nem kormányzati befolyás alatt működik.
A Világszervezet nyitva áll azon nemzeti szövetségek részére, melyek elfogadják és teljesítik a tagságra vonatkozó követelményeket. A földrajzi adottságoknak megfelelően a Világszervezetnek vannak regionális csoportjai. A Magyar Cserkészszövetség természetesen az Európai régióhoz tartozik, mint egyike a 29 európai tagszövetségnek. A tagországok cserkészei csak a saját vezetőségükön (elnökség) és a szövetség külügyi vezetőjén keresztül fordulhatnak a Világszervezethez. A kommunista világ megszűnte után újjászerveződött Magyar Cserkészszövetség 1992-ben lett újra tagja a Világszervezetnek

A Magyar Cserkészszövetség

(MCSSZ)

A Magyar Cserkész Szövetség 1912. december 28-án alakult meg. Majd 1946. évi feloszlatása után, július 22-én állami nyomásra átalakult Magyar Cserkészfiúk Szövetségévé, amelybe csak 160 csapatot igazoltak, a többit betiltották, a parancsnokok egy részét letartóztatták. 1948. április 8-án belügyminiszteri rendelet végleg betiltotta a cserkészcsapatok működését. 1956. őszén néhány csapat rövid időre újra megalakult. A kommunista diktatúra 40 évében a külföldön élő magyarok vitték tovább, tartották fönn a Magyar Cserkész Szövetséget. A központ USA-ba került. Öt cserkész kerületet hoztak létre Európa, USA, Ausztrália, Dél-Amerika és Kanada magyar származású cserkészei számára. A rendszerváltás hajnalán, 1988-ban az öregcserkészek részéről megindul a szervezkedés, az újrakezdést aktívan segítették külföldön élő magyar cserkésztestvéreink is. (Anyagiak, vezetőképző táborok)

1989. február 11-én megtartott szabályos közgyűlésen, a szövetség előzetes törvényes bejegyzése után újra megalakult a Magyar Cserkészszövetség.
A cserkészet nálunk is független szervezet, minden politikai- és pártbefolyástól mentesen dolgozik és független az ország kormányától is.
A szövetség működését, célját és feladatait az érvényes Alapszabály előírásainak maximális betartásával végzi. Ennek végrehajtásához a Magyar Cserkészszövetség Szervezeti és Működési Szabályzata ad végrehajtási utasításokat.
Az MCSSZ tagjai:

  • a Szervező-Fenntartó testületek, melynek keretében működnek a csapatok
  • a működő csapatokhoz igazolt cserkészvezetők,
  • felnőtt cserkészek
  • rover cserkészek
  • cserkészek
  • kiscserkészek
  • valamint a támogatók: tiszteletbeli és pártoló tagok.

A cserkészet erkölcsi és társadalmi támogatója az Országos Cserkész Nagytanács. Rendelkező hatásköre nincs, de az országos elnökség részére a cserkészmunka javítása céljából javaslatokat tehet.

A szövetség egészének irányítása az országos szervezet feladata. Részei:

  • Országos Közgyűlés
  • Országos Intéző Bizottság
  • Számvizsgáló Bizottság
  • Országos Fegyelmi Bizottság

A vezetőség tagjai részben választás, részben megbízás alapján működnek. A központi vezetőség hatásköre kiterjed az egész országra. Az összes csapat minden ügyének elintézését már nem bírná el, ezért az országot 10 cserkészkerületre osztotta fel.

  • I. Buda
  • II. Miskolc
  • III. Szombathely
  • IV. Székesfehérvár
  • V. Szeged
  • VI. Pécs
  • VII. Győr
  • VIII. Kecskemét
  • IX. Debrecen
  • X. Pest

A cserkészszövetséget a csapatok alkotják. A csapatok rajokból állnak. A rajokat 2-4 azonos nemű, és felkészültségű őrs alkotja. Az őrs 6-8 gyermeknek a közössége.

A Magyar Cserkészszövetség létszáma az újjáalakulást követő években (1989.) gyorsan fejlődött, egy-két év alatt megközelítette a húszezret. Később ez a szám csökkent, majd az elmúlt néhány évben 13000 körül állandósult.
Az újrakezdéskor a szövetség elnöke id. dr. Surján László orvos volt, akit 1994-ben Katona Tamás történész, 1998-ban Gyulai Endre püspök 2002-ben dr. Roszmusz András mérnök követett. 2006 tavaszától Buday Barnabás a Magyar Cserkészszövetség elnöke.
Az újjászervezett III. Nyugat-Magyarországi Kerület elnökei voltak Weszelits Jenő, Horváth János cserkésztisztek. Jelenleg Hamza István cst. tölti be e tisztséget.